▼

2026/08/01

Miért a BlackRock az európai szárazság legnagyobb nyertese?

 


A globális aszály láthatatlan részvényesei.


Ha máshol lehet esőt “csinálni”, Európában miért nem? Ha máshol lehet hosszan tartó szárazságot előidézni, mint például Iránban, vajon Európában ez lehetetlen? Miért nagyobb üzlet a szárazság?

Thierry Baudet A Covid rulett – A Nagy Újraindítás és a globalista hatalomátvétel című könyve az életünk mesterséges átalakításának a mintázatát vázolja fel, nevezetesen azt, hogy 2019 előtt évről-évre miként építették ki magát a Covid-terrorizmust, és az milyen további terveknek teremtette meg az alapjait. Ez a zseniális kötet ma már történelemkönyv is lehetne, de sokkal inkább a forgatókönyvünk, hiszen lehetetlen nem észrevenni, hogy a klímaválságnak nevezett átverésről van szó, mint a nagy világjárvány konstrukciója.

Mindkét esetben ugyanaz a kérdés:

Igen, meleg van, de vajon mi okozza?

Igen, megbetegedések voltak, de vajon mivel magyarázhatók?

A fekete mágusainak kész válaszai voltak és vannak tömegmani két folyamatra. És ami jobb, cselekvési tervük is van mindenre. A Covid-terrorizmus az oltásipari feketemágusain keresztül az oltást erőltette rá az emberiségre, annak a szörnyű következményeivel egyetemben. És most sok tíz- és százmillió ember szenved a szörnyű mellékhatásoktól, a halálipar vámszedői, a BlackRock részvényei százmilliárdokban számolják az eddigi profitot és azt, amit még hozni fog a konyhára az emberek szenvedése.

A vírusmanipulációtól az időjárási manipulációig

A Covid egy vírusmanipuláció eredménye volt. Erre több is bővebben kitérni, mert még a hatalmi fősodratú média is tényként kezeli.

De vajon mi van, ha a klímaválság mögött is egy manipuláció áll? Mert ahogy a vírusokat lehet manipulálni, lehet az időjárást is. Mesterségesen elő lehet idézni hosszan tartó szárazságokat, de esős időszakot is. Korábban egy cikksorozatot kezdtem el, és fel fogom tárni ennek a mélyebb összefüggéseit. Mindenesetre az, hogy az USA fegyverként már többször is használta az időjárás módosítást, megkérdőjelezhetetlen. Az, hogy a világ számos országa jelenleg is mesterséges módszerekkel „csinál” esőt, megkérdőjelezhetetlen. Bárki rákereshet, mondjuk Kínára, ahol ez a napi rendszeresség körébe tartozik.

Ha máshol lehet esőt “csinálni”, Európában miért nem? Ha máshol lehet akár évekig tartó szárazságot előidézni, mint például Iránban, vajon Európában ez lehetetlen?

A BlackRock árnyéka

Vagy lehet, hogy valakiknek a szárazság nagyobb üzlet? Esetleg piacszerzési lehetőség? És valakik a félelemkeltéssel és a felelősség áthárításával az emberiségre valami teljesen másról terelik el a figyelmet?



E
retnek gondolatok a mai gondolkodásra képtelen világban, de mi az 1%, tegyük csak fel a kérdéseinket, ne elégedjünk meg az Ürge-Vorsatz Diana és a Stumpf-Biró Balázs-féle klímaboszorkányok buta manipulációival.

Mert még Európa mezőgazdasága az elmúlt évek legsúlyosabb aszályhullámaival küzd, a spanyol, magyar, francia és olasz gazdák pedig kétségbeesetten számolják a kiszáradt kukoricaföldek miatti veszteségeket, a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock csendben történelmi profitot könyvelhet el. Bár a New York-i központú, több mint 13 ezer dollár dollárt felügyelő óriás egyetlen négyzetméter termőföldet sem birtokol Európában vagy Ukrajnában, egy olyan zseniális pénzügyi és geopolitikai háló közepén ül, amely a kontinens klímakatasztrófáját közvetlenül profitra váltja.

A képlet egyszerű: minél jobban szárad ki a dél- és nyugat-európai termés, annál inkább felértékelődik Ukrajna mezőgazdasági potenciálja – és az a pénzügyi architektúra, amelyet a BlackRock épít a háttérben.

Amikor bejön a kukorica-rulett

Az információ nagy úr, főleg, ha előre lehet tudni valamit. A szaudi érdekeltségű Continental Farmers Group (CFG) ukrajnai agrárholding mamutvállalat is a nyalókának a jó végét nyerte el a tavaszi kukorica-ruletten. Sok más vállalathoz rendkívül meglepő módosítást hajtottak végre, 30-40 végre a kukorica területeket növelték.

Erről még az egyik magyar agrároldal is beszámolt :

“ Az ukrán agrárholdingok 2026-ban radikálisan átírják a vetésszerkezetet: van olyan óriásvállalat, amely 40%-kal növeli a kukorica területét, ami komoly piaci hullámokat vethet a régióban.”

A kedves olvasók biztosan meglepődnek, ha elmondom, a Continental Farmers Group is az EU egyik legnagyobb kukorica beszállítója. Így a termésnövelés óriási profitot fog jelenteni a vállalatnak.


Ide tartozik, hogy ezzel párhuzamosan az Ukrajnával szomszédos Lengyelországban is növeli a kukorica termőterületeket. Csakhogy Lengyelország a nyalóka rossz oldalára került, az aszály a termőterületek 65 százalékát érinti, ami az ágazatban súlyos problémát okoz. Mivel Lengyelország az EU egyik legnagyobb baromfi- és sertéshústermelője, a kukorica nemcsak exportcikk, hanem a helyi állatállomány első számú takarmánybázisa. A takarmánykukorica kiesése miatt a lengyel gazdák már most komoly takarmányhiányra és emelkedő önköltségi árakra figyelmeztetnek . Összességében a lengyel kukoricaföldeket az elmúlt évek egyik legsúlyosabb szárazsága sújtja, ami megingatja az ország élelmiszer-önellátását, és növeli a függőségét a szomszédos, jobb terméskilátásokkal bíró importpiacoktól (Ukrajnától).

A nyugati vetélytársak bukása és az ukrán gabona felértékelődése

Az európai szárazság drasztikus kínálati hiányzó idézett elő a kontinens belső piacain. Franciaországban és a mediterrán térségben a kukoricatermés helyenként 30-40%-kal esett vissza, ami az egekbe lökte a takarmány- és élelmiszerárakat. Ezt a piaci űrt az Európai Unió csak masszív importból képes fedezni, a legfőbb beszerzési forrás pedig a háborús sokkból lassan magára találó Ukrajna.

Ukrajnában a logisztikai kihívások ellenére idén - minő véletlen - kedvezményes a kukoricatermés, az ország exportkapacitása pedig eléri a 27 millió tonnát. Itt lép be a képbe a BlackRock, amely közvetett tulajdonos az ukrán agrárszektorban. Sőt máshol is ott vannak a csápjai: a vagyonkezelő nemrégiben kötött megállapodást az ukrán kormánnyal az Ukrajna Fejlesztési Alap (UDF) létrehozásáról. Ennek az alapnak a deklarált célja a magántőke becsatornázása az ország újjáépítésébe - kiemelten a mezőgazdasági infrastruktúrába, a háborúban megsértett öntözőrendszerek modernizálásába és a vasúti logisztikába.

A BlackRock által koordinált tőke így pontosan azokat a szűk keresztmetszeteket szünteti meg, eddig gátolták az ukrán gabona Európába áramlását.

Vagyis: nagyobb a szárazság az EU-ban, annál nagyobb a kereslet az ukrán, és annál jövedelmezőbbek a BlackRock által kezelt infrastrukturális beruházások.

Profittá konvertált aszály: a vetőmag- és vegyszerbirodalom

A BlackRock nyereségének harmadik pillére még közvetlenebb. A vagyonkezelő a világ legnagyobb intézményi részvényese azoknak a globális agrár- és biotechnológiai óriásvállalatoknak, amelyek a vetőmag- és növényvegyszer-piacot uralják. Olyan cégekről van szó, mint a Bayer (Monsanto) vagy a Corteva (Dupont/Pioneer).

Amikor az európai és az ukrán gazdáknak egyaránt a szárazsággal és az új típusú kártevőkkel kell szembenézni, a megoldást kizárólag a drágább, genetikailag módosított vagy prémium hibrid, szárazságtűrő vetőmagok, valamint a speciális növényvegyszerek jelentik. Az aszály felerősíti a függőséget ezektől a technológiáktól. Mivel Ukrajna a jövőben kénytelen lesz teljesen megújítani a technológiai bázisát, a BlackRock által birtokolt agrárcégek megkerülhetetlen beszállítókká válnak. Az európai gazdák vesztesége így közvetlenül ezen vállalatok - és végső soron a BlackRock - osztalékaként csapódik le.

A hitelezői pozíció: az adósság mint tőkeáttétel

Végezetül nem szabad elfelejteni, hogy a BlackRock az ukrán államadósság egyik legnagyobb magánhitelezője. Ukrajna fizetőképessége és gazdasági túlélése a háború alatt és után szinte kizárólag az agrár-exportbevételeken múlik.

Az európai szárazság miatt megugró világpiaci gabonaárak és a garantált uniós felvevőpiac biztosítja, hogy az ukrán agrárágazat dollármilliárdokat termeljen. Ez a bevétel a garancia arra, hogy az ukrán állam képes legyen teljesíteni - vagy strukturáltan átütemezni - a nemzetközi alapok felé fennálló pénzügyi kötelezettségeit.

Még nagyobb üzlet: a génosított kukorica

Természetesen ez az üzlet is túlmutat Ukrajnán. Ahogy a bennfentes körök jó előre készültek a Covid vakcinákra, folyamatosan az „emberiség megmentésen” dolgozó BlackRock-féle Monsanto is előre megérzett valamit. Biztosan nem jönnének rá, hogy mit, így elmondom: nem is olyan régen a vállalati kifejlesztett egy szárazságtűrő, génmódosított kukoricafajtát: MON 87460 (kereskedelmi nevén: DroughtGard) Ez a világ első olyan biotechnológiai úton előállított kukoricája, amelybe a talajban élő Bacillus- subtilis)je hideggén. A gén segít a növénynek fenntartani a sejtfunkciókat és a növekedést mérsékelt vízhiány (szárazság) idején is, csökkentve a termésveszteséget. Ezt a fajtát az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában engedélyezik és termesztik, de Európában még nem termesztési engedélyt. Lehetne-e jobb apropó egy ilyen engedélyre, mint a mostani szárazság? Ezzel még nagyobb profitot generálva az USA részvényesei felé? Arról a GMO technológiáról van szó, amelyről a világhírű Pusztai Árpád biokémikus bebizonyította, hogy veszélyes az egészségre.

Láthatáron a nagy műhús üzlet

És majdnem kifelejtettem kedvenc virusmágusomat, Bill Gatest. Ugyanis ha szárazság van, kiégnek a legelők, nincs, vagy drága a takarmány, ennek dominószerű negatív hatása van a hagyományos állattenyésztésre, amely szép lassan visszaszorul, hogy átadja helyét a Bill Gates-féle műhúsiparnak. Bill Gates az egyik legkorábbi, legbefolyásosabb és legnyíltabb magánbefektető az alternatív fehérje- és műhús-szektorban. Míg a BlackRock inkább passzív piaci indexeken keresztül tulajdonos, Gates a “klímaváltozás elleni küzdelem” jegyében, közvetlenül magánemberként és a Breakthrough Energy Ventures nevű kockázatitőke-alapján keresztül biztosítja a különböző projekteket. Gates szerint minden gazdag országnak 100%-ban át kellene állnia a szintetikus marhahús fogyasztására a globális metánkibocsátás csökkentésére. A cégei természetesen örömmel beszállnának ebbe az üzletbe.

És hát persze, ha visszaszorítják az állattenyésztést, a helyre azonnal elfoglalja a GMO-szójabiznisz, a szintetikus élelmiszeripar, vagyis mindaz, ami újabb számára szállít a betegségipar.

Nincs kockáztatás, van haszon

A lényeg: a BlackRock és Bill Gates pozíciója a modern kapitalizmus legtökéletesebb kockázatmentesített projektje. Nem kell földet vásárolniuk, nem kell traktorokat üzemeltetni, és nem kell az időjárás miatt aggódniuk. Miközben a dél-európai termőföldek elsivatagosodnak, a BlackRock az ukrán újjáépítési alapok tanácsadójaként, a globális vetőmagcégek tulajdonosaként és az állami hitelek kezelőjeként egyszerre profitál a kínálati hiányból, a technológiai kényszerből és a logisztikai fejlesztésekből. És mindeközben betörhet a génmódosított kukoricapiacra is. Az európai aszálynak sok vesztese van - de a BlackRock és Bill Gates bizonyosan a legnagyobb nyertese.

Ehhez semmi mást nem kell tenni, mint egy kicsit megsüttetni az európaiakat. Kinéznék Önök ezt egy olyan USA nevű terrorállamból, amely születésétől fogva az erőszakra, a terrorra, a népírtásra és a háborúkra építette önnön nagyszerűségének alapjait? Ha bizonytalanok, kérem olvassák el Daniele Ganser: USA – A gátlástalan birodalom című alapművét. Egy kicsit közelebb a sorsunkat meghatározó folyamatok megértéséhez.

2026.08.01.

Szakács Árpád



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése